A spárgáról...

A Spárga (Asparagus Officinalis L.) - származását Kelet-Szibériának tulajdonítják, ugyanakkor már az egyiptomiak is fogyasztották. Magyarországon őshonos, vad alakjai mindenhol megtalálhatóak; úgy, mint szobanövény, és zöldjét a virágkötészetnél is használják. Termesztése a múlt század elején terjedt el Európában. A spárga két fajtája domináns a piacon: a fehér és a zöld. Lényegében ugyanaz a növény, kivéve, hogy a fehér spárgát bakhátas technológiával termesztik.

A spárga évelő; kétlaki, bojtos gyökérzetű növény. Szívógyökere vékony, raktározó gyökere vastag. Két-három méter mélységig hatolnak a talajba. Földbeli hajtása a gyökértörzs vagy rizóma. A gyökértörzs oldalrügyeiből fejlődnek ki a spárga sípok. A felmagzott szár magassága elérheti a 150 cm-t is. A szárak és az ezen fejlődő oldalágak kopaszak, levelei aprók, termése vöröses bogyó, magja apró, fénylő fekete. A nemesített hímnemű spárga hajtása, sípja sokkal erőteljesebb, mint a nem nemesített fajtáé.